Amedeot az igazság, a szépség, a tisztaság keresése vezeti szenvedélyes művészetében. Az első világháborút átélt Európa kezd éhezni azokra az értékekre, amelyeket Modigliani művészete reprezentál, az érdeklődés tovább fokozódik a második világháború után és napjainkban. Olyan egyetemes emberi értékeket képvisel, melyek időtállóak, s ezt lineáris vonalakkal, finom kontúrokkal, tiszta színekkel meglehetősen szuggesztíven közvetíti.

Rövid, traumákkal teli élete az egyszerűség felé irányítja. Rájön, hogy egy olyan korban, ahol minden a feje tetejére áll, semmi sem biztos, a fizetőeszköz inflálódik, az emberek korrupt, kicsinyes háborúkban vesztik el életüket, az emberi kapcsolatok a legfontosabbak. A művészet, az eredetiség és egyszerűség válik értékké és konvertibilis valutává. Alkotás, művészet és egyediség nélkül nem lehet egymáshoz kapcsolódni. Ami igazán számít: az ami figyelemreméltó, az embereket megérintő nagyszerű történetek, az emberség, a kapcsolat, az együttérzés és az alázat.

Világát a hiány uralja, mely a rendszer értéktelenségét növeli. Erre az egyetlen gyógyír az végtelen bőséget kínáló kapcsolatrendszer kialakítása. Rájön, ha valaki nagyon speciális, nem tud a rendszerhez igazodni, elég bátornak kell lennie, hogy döntéseit felvállalja. S ha ezt egyszer megteszi, kockáztat, akkor szokásává válik és képes a hasonlóan speciális lényeknek utat mutatni.

A gyárakból kiözönlő tömegcikk már nem sokáig kell, a frontokon bábuként elesett katonák a gépezetnek nem számítanak, csak a családjuknak, barátaiknak, szeretteiknek.

Szükség van-e tehát a gépezetre, a rendszerre, a tömegtermelésre? Vagy mégis inkább a szeretet, a szellemi értékek, a bizalom a fontosak, melyek univerzális és állandó fogalmak?

Budapest, 2016. szeptember 29.

Eredeti gondolatok Seth Godin - Ikarosz tévedése c. műből. Speciális ajánlással Dömötör Éva Andreának és Bodnár Imrének.

Mint azt jól tudjuk, Bowbly szerint a szeparációs szorongás a kötődés harmadik szakaszában, a tiszta kötődési szakaszban alakul ki, amikor a csemete már meg tudja különböztetni szüleit az idegenektől és ha a szülők kiúsznak a látóteréből, nyugtalan, rémült, vagy feldúlt lesz, esetleg a hallárva alvási ritmusát zavarja meg.

Nagyipari körülmények között fenntartott halneveldékben, ahol a halak sosem tudják meg, hogy kik az igazi szüleik igen ritkán fordul elő ez a jelenség. Eddig egyetlen ilyen esetről számoltak be a tudosok. 2011 telén mintegy hétszázezer dühöngő lazac szabadult ki két norvégiai akvakultúrából. A szökevények Dél-Trondelag vidékén megzavarták a vadlazacok ívását és veszélyeztették azok genetikai tisztaságát, ezzel mérhetetlen ökológiai kárt okozva.

A másik nem különben fontos pszichológiai jelenség a hospitalizáció. A folyamatot először majmoknál figyelte meg és írta le Harry Harlow. A rhesus majmok esetében a hospitalizmus a korai életkorban elszenvedett szociális elszigeteltség nyomán részvétlenség, mozgásnyugtalanság formájában nyilvánult meg. A hospitalizmus tüneteit a magyar származású pszichoanalitikus, René Árpád Spitz írta le 1945-ben, amikor a gyermekek kórházi vagy intézeti elhelyezése alatt kialakuló pszichés károsodásokat vizsgálta, melyek az anyától való elszakadás nyomán jelentkeztek.

A hospitalizáció pozitív formája is ismeretes, amikor valaki az intézeti körülményeket valamilyen okból jobban kedveli, mint az otthoniakat, például van valamiféle rend, biztonság, társaság, rendszeres élelem. Japán halbiológusok 1987-ben figyelték meg az első ilyen esetet a Shikotsu tó mellett létesített lazacneveldében, ahol az egyik ikrás hal minden fiziológiai nehézség ellenére megtanult hárfázni. Ezt a példány később az Asumi névre keresztelték és piacra dobása helyett a tokiói filharmónikusokkal járta a világot.

Ezek a ritka, de igen fontos megfigyelések arra hívják fel a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy tenyészállatainkat milyen körülmények között tartjuk, hiszen annak óriási horderejű következményei lehetnek, a fent említett esetekben ökológiaia, de akár művészeti szempontból is.

Köszönet az eredeti címért, mely Buskó Tibortól származik.

Budapest, 2016. augusztus 31.

A kedves olvasó biztos ismeri a scrabble nevezetű  játékot, amit a szót facsarni még jól tudó, de a szexet már annyira nem igénylő idősebb házaspárok, vagy az öregek otthonában tébláboló szellemileg fittebb hölgyek játszanak az idő múlatása végett. Az ügy pikantériáját még szokták fokozni azzal, hogy különböző kontextusú szavakra soron kívül kétszeres-háromszoros szóértéket adnak.

Így vágtunk bele egy kollégámmal a nyári szünet előtt a scrabble marathonba. Mi, mondanom sem kell, az erotikus szavakat díjaztuk háromszoros szóértékkel. Célunk volt továbbá, hogy minden betű a táblára kerüljön és nem vetettük meg a teljesen új szavakat, ha azokat mondatba foglalva használhatónak ítéltünk. Az erotikusnak mondható szavak közül a kolléga által lerakott békakukikák volt az évad befutója, míg a legszebb kreált szónak, amit ketten hoztunk össze, a jóstökméz bizonyult. A szó darabonként állt össze, és mindig valamilyen sztorit kellet köré keríteni, hogy elfogadható legyen.

Mi is tehát mindezek után a jóstökméz? Hát, kérem szépen, a jóstökméz egy igen ritka mézfajta, amit már az őskorban is használtak a törzsek sámánjai az időjárás előrejelzésére. Pszichedellikus hatásátáról később a delphoi jósdában Püthia transzállapotai tanuskodnak, aki jóslatai előtt ebbe az igen nagy becsben tartott csemegébe mártotta kisujját, s nyalta le.

Más szerzők szerint már említett oly ritka jelenséget, mint a nünükék prekognícióját (lásd: Buskó Tibor- nyiroknünükék kiegészítés) egyes ritka mézelő nünüke fajtáknál ez az igen hatékony szer is okozhatja. A jövőbe látást ennél a fajnál még biotechnológiai módosítás és epilepsziás roham is kiválthatja, amellyel egy másik cikkünkben foglalkozunk.

Ha valakinek ezután megjött a kedve a játékhoz, jó szórakozást kívánok! 

Köszönet az inspirációért a játszótársnak, Bodnár Imrének!

Budapest, 2016. július 20.

Tegnap a Jászberényi úti öregek otthona 406-os szobája kiégett. A tűzszerészek és a tűzoltók egybehangzó véleménye szerint az égést robbanás okozta. Lapzártáig az akciót egyetlen iszlám terrorszervezet sem vállalta magára, úgyhogy el kell fogadnunk azt a prózai valóságot, hogy az esetet egy felrobbant dezodoros-, borotvahabos-, vagy hajlakkos doboz okozta.

Riporterünket odaérkeztekor áldatlan állapotok fogadták. A szoba és a folyosók füst és koromfelhőben, egy ápoló sokkos állapotban volt. Az öregeket, akik nem tudtak elmenekülni, a kerekesszékeikben ülve már nem csak a kor, hanem a korom is felismerhetetlenségig egymáshoz hasonlatossá tette. Többen hallották, amint a szoba egyik lakója a gyógytornászt kérte meg, hogy hozza ki a bent felejtett fogsorát, mert nem tud ebédelni, mások a káoszban még délelőtt 10-kor sem kapták meg a reggelijüket.

Mindazonáltal az esetet oknyomozó riporterünk sem tudta mélyebben felderíteni. Misztikus homály fedi, hogy kinek lehetett tűzszerszám a birtokában és a reggeli órákban mért használta. Spekulálni persze lehet. Egyes belső információk szerint az ügy az autoriter főápolónő elleni lázadás egyik lépése lehet, miután a parketten szétszórt vajaskenyerek és a kávéval összepiszkított ágyneműk nem bírták távozásra a hölgyet. Mások szerint nem elképzelhetetlen, hogy valamelyik romantikus öreg pipára gyújtással köszöntötte a Napfelkeltét. A pontos okot valószínűleg soha nem tudjuk meg. Ezt a hírt is csakúgy elmossa az idő, mint az összes többit, anélkül, hogy valakit is túlságosan megváltoztatott volna.

Budapest, 2016. július 5.

Köztudott, hogy az ízeltlábúak körében nyílt keringési rendszer van, melyben a testfolyadék „kering”. A nyiroknünükéket Gibson Lavery (született: Reich Jenő, közismert nevén: Rejtő  Jenő) 1940-41-ben fedezte fel, amikor a Líbiai-sivatagban előtanulmányokat folytatott nagysikerű művéhez, a Csontbrigádhoz. Mr. Lavery ebben az időben súlyos anyagi gondokkal küzdött, amiért is egy kutató laboratóriumban vállalt munkát, amely a Faráfra-oázis mellett állomásozott és az első transzgenikus állatkísérletek színhelye volt.

Ebben a laboratóriumban fejlesztették ki a nyiroknünükéket, melyeknek-nevükhöz híven- nyirokrendszerük is volt. A kísérletek célja az volt, hogy olyan ízeltlábú törzset fejlesszen ki, mely a szélsőséges időjárási viszonyokban is képes élni és szaporodni, esetleg bevethető a háborúban, mint felderítő alakulat.

A kísérlet nem teljesen váltotta be a belevetett reményeket, mert kiderült, hogy a nyiroknünükék elsősorban esős időben aktívak. Megfigyelték, hogy csak nyírkosabb időben szeretnek tevékenykedni. Legkedvesebb elfoglaltságuk pedig az őslakos beduinok által adott Schubert koncert látogatása volt, amikor is legfelső kitinrétegüktől megszabadulva spirális köröket írnak le a levegőben, fúrcsa nyávogó hangot adva ki tetszésnyílvánításuk gyanánt. Szó se róla, ezek az állatok bajosan lennének alkalmasak felderítő katonáknak.

Azóta a biotechnológiailag módosított állatkísérletek sokkal szofisztikáltabbak és körültekintőbbek, de még ma is azt mondhatjuk, hogy amit a Természet nem akar, azt nem hozza létre, vagy ha erővel létre is hozzák, sokáig nem tartja fenn. Figyeljünk oda, hogy mit kívánunk az Univerzumtól, mert ott rend van!

Köszönet Buskó Tibornak, aki a címet és ezzel az inspirációt adta.

Budapest, 2016. június 26.

Napjainkban egyre nő a házasságon kívül, vagy ismeretlen apától született gyermekek száma. Azt a jelenséget amikor az apa nem biztos, vagy nem vállalja fel a gyereket, esetleg az anya nem akarja tartani vele a kapcsolatot, képzelt, vagy fiktív apának nevezzük. Az anyát természetszerűleg nem lehet kényszeríteni az apa megnevezésére, azonban el kell gondolkodni azon, hogy egyedülálló szülőként ma sem egyszerű egy gyermeket felnevelni, továbbá az anya betegsége, esetleges váratlan halála esetén a gyermeknek nincs másik szülője, aki a nevelési, gondozási feladatokat átvállalja.

Figyelembe kellene venni az anyának a gyermeknek azt a jogát is, amely a saját, családban történő felnevelkedéséhez fűződik, mert a legjobb anya is csak az egyik szülőt adja, a másikat nem pótolhatja, és nem képes teljes családot biztosítani.

Természetes vízi halászatokban és halgazdaságokban a helyzet még aggasztóbb, hiszen a szülők kiléte a testen kívüli megtermékenyítés miatt szinte sose teljesen biztos, így a lárvákban már kora gyermekkorukban felmerül a képzelt szülő traumája. A tenyésztésre, továbbszaporításra szánt állatokat anyaneveldékben tartják, ahol halak esetében mind az ikrás (nőstény), mind a tejes (hím) állatokat szakmai nyelven anyának hívják. Belátható, hogy ilyen esetekben jó lenne pontosan tudni, hogy kik voltak a halcsemeték eredeti szülei, de fent említett körülmények miatt egyes ritka kivétellel (bölcsőszájú halak) ez szinte sose lehetséges.

Tovább bonyolítja a helyzetet az olyan fajok esete, amelyek életvitel szerű lakhelye az ívástól messze van. Az ilyen halak, mint például lazac félék, nem csak a képzelt szülő traumájától, de még migrációs lelki válságtól is szenvednek.

Ezen súlyos és társadalmilag fontos probléma megoldására a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézetében Halpszichológus képzést és Halóvodapedagogus szakot indítanak 2017. szeptemberétől. Addig is az ilyen esetek a nap 24 órájában hívhatják a már működő hal lelkisegélyszolgálatot, illetve jelentkezhetnek a körzetükhöz legközelebbi Hal Gyermekjóléti és Hal Családgondozó Szolgálatnál, ahol az ilyen speciális esetekre felkészült munkatársak sok szeretettel várják őket.

Budapest, 2016. április 15.

Reggel 8 óra 32: a nő  lustán nyújtózkodik az ablak előtt, amikor a téren meglát egy csapat mosómedvét. Mivel Budapest külvárosának panelnegyedében ez nem mindennapi látvány, azonnal hívja a mosómedve elhárító team-et.

9 óra 45: öltözködés közben egy letört köröm kiszakítja a harisnyáját, ezért úgy dönt, hogy szoknya helyett ma mégis inkább nadrágot húz. A mosómedvék még mindig nem hagyják nyugodni. Mister Nightingale újkeletű teozófiai tanulmányai szerint ezek a lények segítik át a lelkeket a Világok között. Mit jelethet az, hogy hirtelen egész garmadával jelentek meg Rákoskeresztúron?

11 óra 12: megérkeznek a mosómedve elhárítók. Heves vita keletkezik afelől, hogy befoghatók-e az állatok. Hosszas telefonálgatás után kiderül, hogy az éjjel folyamán a tatabányai moziból szökhettek meg, ahol a legújabb Zootropolis című filmet reklámozták velük.

Délután 13 óra 50: az állatok jellegzetes bandita-szerű  álarca egyesekben kétkedést keltenek: Mi lehet az álarc mögött? A nő  úgy dönt, kideríti milyen univerzális okság lehet a tapasztalt jelenség mögött. Meghallgatást kér a Budapesti Állat- és Növénykert szóvivőjétől, hogy az esetről konzultáljon.

Délután 18 óra 8: a nő  fáradtan lerogy a fotelbe, belelapoz a Guardian-be, átnézi a napi híreket. Állítólag Madagaszkáron Napfogyatkozás van, ami megzavarhatja az erre érzékeny egyedeket, legyen az ember, vagy állat. Igaz lehet, a nő sem érezte magát egész nap önmagának.

Este 20 óra 35: egy hosszú langymeleg fürdő után a nő elkortyol egy pohár békésszentandrási szilvás sört, belebújik a hálóköntösébe és az ágyba fekve felüti a kedvenc mesekönyvét: Mosó Masa mosodája.

Vannak ilyen napok. Amikor minden egy irányba mutat. Csak a jelek felfejtése a feladat. Engedd, hogy vezessenek!

Budapest, 2016 április 6.

A kifejezés attól függően, hogy mikor születtél, vagy milyen beállítottságú vagy mást és mást jelenthet számodra. Ha a 40-es években születtél ez a besúgó, akinek jelentései akár emberéleteket is követelhetett, az 50-es évek generációjának már nincs ennyire drasztikus hatása, már csak ellehetetleníti az általa jelentett személyeket.

A 60-70-es évek szülöttének ’Underground’ követőjének a Kontroll Csoport: Besúgók és provokátorok juthat eszébe, ezzel együtt az egész 80-as évekbeli film- és zene piac helyzete, ami letükrözte a társadalmi helyzetet. Létezett egy ’Mainstream’ csoport, aki a slágereket írta, és egy másik földalatti, rejtőzködő, öntörvényű, tiltott, misztikus csoport, aki vagy önszántából, vagy kényszer hatására egy teljesen más stílust, életérzést reprezentált azok számára, akik a felszíni életérzéssel nem tudtak, vagy nem akartak azonosulni, ahol „vigyázol nehogy szétpattanjon az illúziók finom burka, amiben élsz”.

 Az Y generációnak ez a szó egyértelműen a Wifi-t, az internet és hi-tech csodás, de mégis szürreális világát jelenti, ahol egyszerre és gyorsan lehet kapcsolódni, ahol, ha nem vagy on-line nem is létezel, ahol az idősebb generáció papíralapú világa valami elcsontosodott dinoszauruszra, őskövületre emlékeztet.

Van még egy különleges csoport, akik születési dátumtól függetlenül valamilyen spirituális hálóhoz kötődnek. Ezt a csoportot igazán valláshoz, vagy filozófiai ágazathoz sem lehet csatlakoztatni. Létezik a Morfogenetikus Mezőben egy nagy közös hálóban hívő gyülekezet. Az energiát, amely ezt táplálja, hívhatjuk isteni energiának, Szeretet energiának, Csí-nek, vagy Univerzális energiának. Bárhogy hívjuk, ez az energia csodákra képes és a rá csatlakozó emberek a Teljességet, az Egységet tapasztalhatják meg.

Szarvas, 2016. január 21.

Így a téli napforduló körül sokat töprengtem a szeretetről és nagyon furcsa dolgokra terelődtek a gondolataim. Kezdjük mindjárt azzal, hogyha Ádám és Éva nem lett volna megkísérthető, a Biblia két oldal volna és mindjájan boldogan élnénk. De nem így történt, és ez csakis azért lehet, mert Ádám és Éva nem volt a szeretet állapotában. Hiszen a valódi szeretet megkísérthetetlen, egy éber egységélmény, az igazság tudása. Ezek szerint a Világdráma minden esetben ugyanaz: Isten, mint egy saját részét a Földre küldi az embert, aki ott kiharcolja magából lelkének sötét oldalait, majd megtisztulva visszatér a Megváltóhoz.

A másik gondolatfonál arról szólt, hogy ha az ember Isten segítségét kéri valamihez, mindig valami csodára vár. De az isteni segítség nem ilyen, az isteni segítség mindig olyan eseményekbe viszi bele az embert, ahol az adott problémát megoldó lélekrészből a salak kititrálódik és a helyén edzett acél marad. Ezek az események mindig nagyon fájdalmasak, nyúzás-, vagy préselés jellegűek. Ha most nagyon szenvedsz valamitől, tudd, hogy Isten közvetlen keze van a dologban.

A két gondolatfonál természetesen egy fonál színe és fonákja, annak a fonalnak a két oldala, amiből az Élet szőttese szövődik. A szereteté.

Eredeti gondolatok Müller Pétertől.

Budapest, 2015. december 29.

        Luigi Malantrucco, olasz orvosprofesszor nemrég azzal a meglepő elmélettel állt elő, hogy Krisztus halálát nem a keresztrefeszítés, hanem szívinfarktus okozta. Egy bolognai kongresszuson úgy vélekedett, hogy Krisztus a keresztrefeszítés előtt két nappal a Getsemáné kertben egy enyhébb szívrohamot kapott, mely a Kálvárián szívinfarktussá fejlődött, a kereszthalál pedig már csak az események végkifejlete volt. Az állítás nagy vitát kavart a tudományos és nemkülönben a klerikális körökben. A tényekhez tartozik azonban még az is, hogy időről időre látnak napvilágot hasonló, Krisztus halálokával összefüggő teóriák.

         A jól ismert indiai filozófus-polihisztor, Rabindranah Tagore például egy korai keresztényfilozófiai munkájában azt a népszerű nézőpontot támasztja alá, miszerint Krisztus halálát valójában a 12 tanítvánnyal való mérhetetlen dorbézolások során elfogyasztott alkohol és a láncdohányzástól kialakult tüdőtágulás okozta. Legyengült szervezete a Kálváriát már alig bírta, s a keresztre pedig már gyakorlatilag halottan feszítették fel.

         Hozé Fernandez, equadori utcazenész egyenesen tagadja, hogy Krisztus meghalt volna. Szerinte Jézus él mindazoknak a szívében, akik beengedik Őt oda, akik engedik Őt ott megszületni. Minden élő dicséri az Urat! A Béke legyen velünk, Testvéreim!

Budapest, 2014. október 28.