A magyar szótárak nagy többségében olyan szó, hogy migráns nincs. Van migráció, esetleg migrén, amit majd kapni fog a kedves olvasó, amire az írás végére érek.

Eredetileg az olyan személyeket, akik valamely országot elhagytak és máshol települtek le: ahonnan elment, emigránsnak, ahova betelepült immigránsnak hívták. A migráns a migráció szóból, nyílván nyelvújító szándékkal, képzett szó. A migráció egyszerűen vándorlást jelent. Aki éppen migrál, az mozgásban van, átutazó, avagy tranzit forgalmat végezve. Azon túl, hogy a nyelv megerőszakolása a fent említett szó, hiszen hova lett az e, vagy az im belőle, hova migrált és miért? Szóval mindezen túl egy olyan embercsoportnak, aki az Ural lábától lovas-nomád népként vándorolt a Kárpát-medencéig van-e elvi alapja a hasonló tevékenységet elítélni? Ha kitartunk az ilyen állásfoglalások mellet, érdemes két dolgon elgondolkodni.

1. Írjuk-e át a történelemkönyveket aképpen, hogy állítsuk azt a magyarok a talpunk alatt lévő földből nőttek ki, soha sehonnan nem jöttek, soha sehova nem mentek, maradtak örökre?
2. Fintorogjunk-e minden tranzit tevékenységre, úgy mint vadmadarak vándorlása, repülők a légfolyosókon, az Orient expressz, a transz-Szibéria expressz, hajóforgalom a Dunán, a Barátság kőolajvezeték, pénzátutalások, bolygók tranzitjai, nomád népek, El Camino, légvétel, véráramlás, bélmozgások, nyelés, ürítés, neurotranszmitterek beáramlása szinapszisokba, ugráló gének, hormonáramlás, szülés, lélekvándorlás?

Ha most ebben a pillanatban minden és mindenki megállna egyhelyben, és minden mozgás megszűnne az Univerzumban, hát kérem óriási dugulások lennének. Onnantól kezdve nyílván a dugó-kérdésről beszélnénk, illetve nem tudnánk beszélni, mert nem mozogna bennünk a levegő. A „hajlékony”-kérdés pont ennyire agyament, csak nyelvészeti ívet nem tudok rá fektetni, ezért azt hagyom azoknak, akiknek több érzékük van hozzá. Jó elmélkedést!

Budapest, 2018. november 18.