Tegnap a Jászberényi úti öregek otthona 406-os szobája kiégett. A tűzszerészek és a tűzoltók egybehangzó véleménye szerint az égést robbanás okozta. Lapzártáig az akciót egyetlen iszlám terrorszervezet sem vállalta magára, úgyhogy el kell fogadnunk azt a prózai valóságot, hogy az esetet egy felrobbant dezodoros-, borotvahabos-, vagy hajlakkos doboz okozta.

Riporterünket odaérkeztekor áldatlan állapotok fogadták. A szoba és a folyosók füst és koromfelhőben, egy ápoló sokkos állapotban volt. Az öregeket, akik nem tudtak elmenekülni, a kerekesszékeikben ülve már nem csak a kor, hanem a korom is felismerhetetlenségig egymáshoz hasonlatossá tette. Többen hallották, amint a szoba egyik lakója a gyógytornászt kérte meg, hogy hozza ki a bent felejtett fogsorát, mert nem tud ebédelni, mások a káoszban még délelőtt 10-kor sem kapták meg a reggelijüket.

Mindazonáltal az esetet oknyomozó riporterünk sem tudta mélyebben felderíteni. Misztikus homály fedi, hogy kinek lehetett tűzszerszám a birtokában és a reggeli órákban mért használta. Spekulálni persze lehet. Egyes belső információk szerint az ügy az autoriter főápolónő elleni lázadás egyik lépése lehet, miután a parketten szétszórt vajaskenyerek és a kávéval összepiszkított ágyneműk nem bírták távozásra a hölgyet. Mások szerint nem elképzelhetetlen, hogy valamelyik romantikus öreg pipára gyújtással köszöntötte a Napfelkeltét. A pontos okot valószínűleg soha nem tudjuk meg. Ezt a hírt is csakúgy elmossa az idő, mint az összes többit, anélkül, hogy valakit is túlságosan megváltoztatott volna.

Budapest, 2016. július 5.

Köztudott, hogy az ízeltlábúak körében nyílt keringési rendszer van, melyben a testfolyadék „kering”. A nyiroknünükéket Gibson Lavery (született: Reich Jenő, közismert nevén: Rejtő  Jenő) 1940-41-ben fedezte fel, amikor a Líbiai-sivatagban előtanulmányokat folytatott nagysikerű művéhez, a Csontbrigádhoz. Mr. Lavery ebben az időben súlyos anyagi gondokkal küzdött, amiért is egy kutató laboratóriumban vállalt munkát, amely a Faráfra-oázis mellett állomásozott és az első transzgenikus állatkísérletek színhelye volt.

Ebben a laboratóriumban fejlesztették ki a nyiroknünükéket, melyeknek-nevükhöz híven- nyirokrendszerük is volt. A kísérletek célja az volt, hogy olyan ízeltlábú törzset fejlesszen ki, mely a szélsőséges időjárási viszonyokban is képes élni és szaporodni, esetleg bevethető a háborúban, mint felderítő alakulat.

A kísérlet nem teljesen váltotta be a belevetett reményeket, mert kiderült, hogy a nyiroknünükék elsősorban esős időben aktívak. Megfigyelték, hogy csak nyírkosabb időben szeretnek tevékenykedni. Legkedvesebb elfoglaltságuk pedig az őslakos beduinok által adott Schubert koncert látogatása volt, amikor is legfelső kitinrétegüktől megszabadulva spirális köröket írnak le a levegőben, fúrcsa nyávogó hangot adva ki tetszésnyílvánításuk gyanánt. Szó se róla, ezek az állatok bajosan lennének alkalmasak felderítő katonáknak.

Azóta a biotechnológiailag módosított állatkísérletek sokkal szofisztikáltabbak és körültekintőbbek, de még ma is azt mondhatjuk, hogy amit a Természet nem akar, azt nem hozza létre, vagy ha erővel létre is hozzák, sokáig nem tartja fenn. Figyeljünk oda, hogy mit kívánunk az Univerzumtól, mert ott rend van!

Köszönet Buskó Tibornak, aki a címet és ezzel az inspirációt adta.

Budapest, 2016. június 26.

Napjainkban egyre nő a házasságon kívül, vagy ismeretlen apától született gyermekek száma. Azt a jelenséget amikor az apa nem biztos, vagy nem vállalja fel a gyereket, esetleg az anya nem akarja tartani vele a kapcsolatot, képzelt, vagy fiktív apának nevezzük. Az anyát természetszerűleg nem lehet kényszeríteni az apa megnevezésére, azonban el kell gondolkodni azon, hogy egyedülálló szülőként ma sem egyszerű egy gyermeket felnevelni, továbbá az anya betegsége, esetleges váratlan halála esetén a gyermeknek nincs másik szülője, aki a nevelési, gondozási feladatokat átvállalja.

Figyelembe kellene venni az anyának a gyermeknek azt a jogát is, amely a saját, családban történő felnevelkedéséhez fűződik, mert a legjobb anya is csak az egyik szülőt adja, a másikat nem pótolhatja, és nem képes teljes családot biztosítani.

Természetes vízi halászatokban és halgazdaságokban a helyzet még aggasztóbb, hiszen a szülők kiléte a testen kívüli megtermékenyítés miatt szinte sose teljesen biztos, így a lárvákban már kora gyermekkorukban felmerül a képzelt szülő traumája. A tenyésztésre, továbbszaporításra szánt állatokat anyaneveldékben tartják, ahol halak esetében mind az ikrás (nőstény), mind a tejes (hím) állatokat szakmai nyelven anyának hívják. Belátható, hogy ilyen esetekben jó lenne pontosan tudni, hogy kik voltak a halcsemeték eredeti szülei, de fent említett körülmények miatt egyes ritka kivétellel (bölcsőszájú halak) ez szinte sose lehetséges.

Tovább bonyolítja a helyzetet az olyan fajok esete, amelyek életvitel szerű lakhelye az ívástól messze van. Az ilyen halak, mint például lazac félék, nem csak a képzelt szülő traumájától, de még migrációs lelki válságtól is szenvednek.

Ezen súlyos és társadalmilag fontos probléma megoldására a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézetében Halpszichológus képzést és Halóvodapedagogus szakot indítanak 2017. szeptemberétől. Addig is az ilyen esetek a nap 24 órájában hívhatják a már működő hal lelkisegélyszolgálatot, illetve jelentkezhetnek a körzetükhöz legközelebbi Hal Gyermekjóléti és Hal Családgondozó Szolgálatnál, ahol az ilyen speciális esetekre felkészült munkatársak sok szeretettel várják őket.

Budapest, 2016. április 15.

Reggel 8 óra 32: a nő  lustán nyújtózkodik az ablak előtt, amikor a téren meglát egy csapat mosómedvét. Mivel Budapest külvárosának panelnegyedében ez nem mindennapi látvány, azonnal hívja a mosómedve elhárító team-et.

9 óra 45: öltözködés közben egy letört köröm kiszakítja a harisnyáját, ezért úgy dönt, hogy szoknya helyett ma mégis inkább nadrágot húz. A mosómedvék még mindig nem hagyják nyugodni. Mister Nightingale újkeletű teozófiai tanulmányai szerint ezek a lények segítik át a lelkeket a Világok között. Mit jelethet az, hogy hirtelen egész garmadával jelentek meg Rákoskeresztúron?

11 óra 12: megérkeznek a mosómedve elhárítók. Heves vita keletkezik afelől, hogy befoghatók-e az állatok. Hosszas telefonálgatás után kiderül, hogy az éjjel folyamán a tatabányai moziból szökhettek meg, ahol a legújabb Zootropolis című filmet reklámozták velük.

Délután 13 óra 50: az állatok jellegzetes bandita-szerű  álarca egyesekben kétkedést keltenek: Mi lehet az álarc mögött? A nő  úgy dönt, kideríti milyen univerzális okság lehet a tapasztalt jelenség mögött. Meghallgatást kér a Budapesti Állat- és Növénykert szóvivőjétől, hogy az esetről konzultáljon.

Délután 18 óra 8: a nő  fáradtan lerogy a fotelbe, belelapoz a Guardian-be, átnézi a napi híreket. Állítólag Madagaszkáron Napfogyatkozás van, ami megzavarhatja az erre érzékeny egyedeket, legyen az ember, vagy állat. Igaz lehet, a nő sem érezte magát egész nap önmagának.

Este 20 óra 35: egy hosszú langymeleg fürdő után a nő elkortyol egy pohár békésszentandrási szilvás sört, belebújik a hálóköntösébe és az ágyba fekve felüti a kedvenc mesekönyvét: Mosó Masa mosodája.

Vannak ilyen napok. Amikor minden egy irányba mutat. Csak a jelek felfejtése a feladat. Engedd, hogy vezessenek!

Budapest, 2016 április 6.

A kifejezés attól függően, hogy mikor születtél, vagy milyen beállítottságú vagy mást és mást jelenthet számodra. Ha a 40-es években születtél ez a besúgó, akinek jelentései akár emberéleteket is követelhetett, az 50-es évek generációjának már nincs ennyire drasztikus hatása, már csak ellehetetleníti az általa jelentett személyeket.

A 60-70-es évek szülöttének ’Underground’ követőjének a Kontroll Csoport: Besúgók és provokátorok juthat eszébe, ezzel együtt az egész 80-as évekbeli film- és zene piac helyzete, ami letükrözte a társadalmi helyzetet. Létezett egy ’Mainstream’ csoport, aki a slágereket írta, és egy másik földalatti, rejtőzködő, öntörvényű, tiltott, misztikus csoport, aki vagy önszántából, vagy kényszer hatására egy teljesen más stílust, életérzést reprezentált azok számára, akik a felszíni életérzéssel nem tudtak, vagy nem akartak azonosulni, ahol „vigyázol nehogy szétpattanjon az illúziók finom burka, amiben élsz”.

 Az Y generációnak ez a szó egyértelműen a Wifi-t, az internet és hi-tech csodás, de mégis szürreális világát jelenti, ahol egyszerre és gyorsan lehet kapcsolódni, ahol, ha nem vagy on-line nem is létezel, ahol az idősebb generáció papíralapú világa valami elcsontosodott dinoszauruszra, őskövületre emlékeztet.

Van még egy különleges csoport, akik születési dátumtól függetlenül valamilyen spirituális hálóhoz kötődnek. Ezt a csoportot igazán valláshoz, vagy filozófiai ágazathoz sem lehet csatlakoztatni. Létezik a Morfogenetikus Mezőben egy nagy közös hálóban hívő gyülekezet. Az energiát, amely ezt táplálja, hívhatjuk isteni energiának, Szeretet energiának, Csí-nek, vagy Univerzális energiának. Bárhogy hívjuk, ez az energia csodákra képes és a rá csatlakozó emberek a Teljességet, az Egységet tapasztalhatják meg.

Szarvas, 2016. január 21.

Így a téli napforduló körül sokat töprengtem a szeretetről és nagyon furcsa dolgokra terelődtek a gondolataim. Kezdjük mindjárt azzal, hogyha Ádám és Éva nem lett volna megkísérthető, a Biblia két oldal volna és mindjájan boldogan élnénk. De nem így történt, és ez csakis azért lehet, mert Ádám és Éva nem volt a szeretet állapotában. Hiszen a valódi szeretet megkísérthetetlen, egy éber egységélmény, az igazság tudása. Ezek szerint a Világdráma minden esetben ugyanaz: Isten, mint egy saját részét a Földre küldi az embert, aki ott kiharcolja magából lelkének sötét oldalait, majd megtisztulva visszatér a Megváltóhoz.

A másik gondolatfonál arról szólt, hogy ha az ember Isten segítségét kéri valamihez, mindig valami csodára vár. De az isteni segítség nem ilyen, az isteni segítség mindig olyan eseményekbe viszi bele az embert, ahol az adott problémát megoldó lélekrészből a salak kititrálódik és a helyén edzett acél marad. Ezek az események mindig nagyon fájdalmasak, nyúzás-, vagy préselés jellegűek. Ha most nagyon szenvedsz valamitől, tudd, hogy Isten közvetlen keze van a dologban.

A két gondolatfonál természetesen egy fonál színe és fonákja, annak a fonalnak a két oldala, amiből az Élet szőttese szövődik. A szereteté.

Eredeti gondolatok Müller Pétertől.

Budapest, 2015. december 29.

        Luigi Malantrucco, olasz orvosprofesszor nemrég azzal a meglepő elmélettel állt elő, hogy Krisztus halálát nem a keresztrefeszítés, hanem szívinfarktus okozta. Egy bolognai kongresszuson úgy vélekedett, hogy Krisztus a keresztrefeszítés előtt két nappal a Getsemáné kertben egy enyhébb szívrohamot kapott, mely a Kálvárián szívinfarktussá fejlődött, a kereszthalál pedig már csak az események végkifejlete volt. Az állítás nagy vitát kavart a tudományos és nemkülönben a klerikális körökben. A tényekhez tartozik azonban még az is, hogy időről időre látnak napvilágot hasonló, Krisztus halálokával összefüggő teóriák.

         A jól ismert indiai filozófus-polihisztor, Rabindranah Tagore például egy korai keresztényfilozófiai munkájában azt a népszerű nézőpontot támasztja alá, miszerint Krisztus halálát valójában a 12 tanítvánnyal való mérhetetlen dorbézolások során elfogyasztott alkohol és a láncdohányzástól kialakult tüdőtágulás okozta. Legyengült szervezete a Kálváriát már alig bírta, s a keresztre pedig már gyakorlatilag halottan feszítették fel.

         Hozé Fernandez, equadori utcazenész egyenesen tagadja, hogy Krisztus meghalt volna. Szerinte Jézus él mindazoknak a szívében, akik beengedik Őt oda, akik engedik Őt ott megszületni. Minden élő dicséri az Urat! A Béke legyen velünk, Testvéreim!

Budapest, 2014. október 28.

Kutatók régóta vitatkoznak azon, hogy mely kísérleti állat használható legjobban modellállatnak. A disputa érinti az állatok könnyű fenntartását, egyszerű kezelhetőségét és fontosságát. Ezeket a kritériumokat felülmúlva egyes ritka esetekben halászati kutatók dolgozói beszámoltak a halak szerzett savant-szindrómájáról, mely még érdekesebbé teszi őket, mint modellállatokat.

A szerzett savant-szindróma olyan tünetegyüttest jelöl, amelyben valamilyen agysérülés után felszínre kerülnek az illető korábban nem sejtett képzőművészeti, zenei vagy matematikai képességei. A szerzett savant-szindróma különbözik a familiáris savant-szindrómától, abban hogy az utóbbi esetben ez egy veleszületett kórkép. A nagyközönség a familiáris savantizmust a Rain Man című filmből ismerhette meg, amelyben a főszereplőnek, amellett hogy autizmusban szenvedett, különleges matematikai és emlékezetbeli képességei voltak.

A megfigyelések szerint elsősorban a halak átteleltetésekor, vagy megjelölésekor szerzett fejsérülések okozzák az említett savant-szindrómát. 1982-ben egy lapátorrú tok az átteleltetés során fejjel esett neki a kísérleti tóba vezető csúszdának, melynek hatására elkezdett zongorázni, holott addig csak gitározni tudott. 1995-ben is detektáltak egy hasonló esetet, itt egy egyszerű ponty zuhant neki fejjel a teleltető tó oldalának, melynek hatására percre pontosan fel tudta idézni, hogy melyik nap mit csinált, sőt azt le is tudta írni. Ez a példány később megírt egy nagydoktori értekezést is, mely a saját neve alatt sajnos nem jelenhetett meg.

A fent említett példák elgondolkodtatták a tudósokat, azon felül, hogy a hal régóta használt modellállat ezek az esetek rámutattak arra, hogy esetleg az ilyen egyedeket adatrögzítésre is használhatnák. Egyelőre ezek elszigetelt esetek, de ha találnak olyan egyedet, aki az egész populációt monitorozni tudja és arról jelentéseket ír, merőben megkönnyíthetnék a kísérleti munka menetét és annak kiértékelését is.

Szarvas, 2015. november 26.

Az elmúlt néhány évben igen dinamikus növekedés mutatkozott az akvakultúrában nevelt halfajok számában. Igen nagy a piaci érdeklődés a tipikusan ragadozó halakra, mint a fogas süllő. Bizonyos reprodukvív biotechnológiai eljárások megkívánják a monoszex, vagy steril hal populációk előállítását.

Ha a gyorsabb növekedési rátájú nemet választjuk tenyésztésre a szaporodási potenciált és befektetett energiát szabályozhatjuk, emellett a termelési nyereség nő, míg a táplálási koefficiens csökken. Továbbá a populáción belüli agressziós szint csökken, a halak mérete uniformisabb. Az ilyen monoszex állatokat szelektálással, hibridizációval, kromoszóma manipulációval, drogokkal vagy hormon terápiával állíthatjuk elő.

2013-ban a The Stanisław Sakowicz Inland Fisheries Institute két kutatója jóhiszeműen hibridizációval monoszex süllő populációt hozott létre olyan módon, hogy az igen sokrétűen kutatott erdei nünükeszúnyog hímet és ikrás süllőt keresztezték. Az eredmény egy minden képzeletet fölülmúló andro süllő populáció lett. Ezek a hímek mindenféle -a haltenyésztők számára- cirkuszi mutatványokra képesek, mint Shakespeare szonettek verselése-megzenésítése, impresszionista festmények másolatának elkészítése és az ír River dance profi szintű művelése.

Egyes egyházatyák az 1487-ben megjelent Malleus Maleficarum szerint, mely két domonkosrendi szerzetes munkája, ezeket a lényeket boszorkányoknak azonosították be. De a mai felfogás szerint a középkori módszerekkel nem léphetnek fel velük kapcsolatban, így az American Psychiatric Association-nel egyeztetve feltehetően Rogers féle személyközpontú terápiában részesítik majd az állatokat, különös hangsúlyt fektetve azok hiperszenzitív személyiségjegyeire.

Kutatók gondolkoznak azon, hogy ezeknek a halaknak „művészeti előnevelőket” állítsanak fel, és ahelyett, hogy húsként, inkább hobbiállatként értékesítsék őket. Elgondolkodtató az is, hogy mekkora potenciál rejlik a különböző, már eleve életképes fajok, keresztezésében; hogy azoknak minden előnyös tulajdonsága megjelenik a keresztezések során; és hogy egy kísérlet eredményei nem mindig felelnek meg az elvárásoknak, de mégis többet tudhatunk meg általuk az Életről és így saját magunkról is.

Szarvas, 2015. október 13-14.

A görög sávozó nünükeszúnyog nevét onnan kapta, hogy a görögdinnye sávjait ő festi meg, ezzel elengedhetetlen mezőgazdasági tevékenységet végezve. Nemrégiben egy igen különös jelenségre lettek figyelmesek az Athéni Egyetem kutatói, amikor a nünükék fent említett mezőgazdasági tevékenységének vizsgálata közben kiderült, hogy a kérdéses populáció csak nőstény egyedekből áll. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy DNS állományuk egymással és egy korábban a természetbe eresztett transzgenikus nünükeszúnyog nősténnyel teljesen megegyezik, és hogy a szaporítószervük teljesen elcsökevényesedett, szaknyelven a GSI-ük (gonado-szomatikus index: a petefészek tömegének testtömeghez viszonyított aránya) 0%. 

Arra a következtetésre jutottak, hogy a biotechnológiailag módosított nőstény önmagát klónozással szaporította, amely a genetikai diverzitást csökkenti és ezzel együtt a környezeti változásokra való adekvát választ lehetetlenné teszi. Már korábban is felmerült, hogy az ilyen jellegű beavatkozások a szaporodás anomáliáit okozzák: mind a párzási rítus, mind az utódnevelés végrehajtását megzavarják, veszélyeztetve ezzel a populációt.

Vannak azonban előnyei is a szex nélküli életnek. Az egyedek megtakaríthatják a szaporodásra szánt energiát, nem kell áldozniuk forrásaikból a hímek létrehozására, viszont minden generáció 100%-al növeli termékeny nőstényeinek számát. Nem kell létrehozni az akár 15% GSI-t, amely erre a fajra egyébként jellemző. Hátránya viszont, hogy kisebb a genetikai változatosságuk a klónozás következtében. A nagyobb sokféleség egyben jobb ellenállóképességet jelent a parazitákkal és betegségekkel szemben. Ha egy klónokból álló rovarkolónia egy tagja fertőzést kap, akkor az a többit is megfertőzi. 

A transzgenikus egyed feladata a négyzethálós mintával megfestett görögdinnye létrehozása lett volna, amelyre -legyünk őszinték- még nincs felkészülve a piac, és úgy tűnik a nünükék sem. A tudósok további célja olyan rovar-változatok létrehozása, melyek sem szexuális, sem másmilyen jellegű viselkedésükben nem sérülnek annyira, hogy az veszélyeztesse akár az ő, akár az ökoszisztéma életképességét.

Szarvas, 2015. szeptember 30.