Giselle gyors, praktikus mozdulatokkal belebújt a fürdőruhájába, lezuhanyozott, majd kilépett a női öltözőből az uszodába. Annak ellenére, hogy december volt és igen hideg, ragyogott a nap. A tető- és oldal ablakokon átragyogta a vizet és elvakítva visszatükröződött a felületén. A lány nagyon szeretett ide járni, mindig olyan nyári hangulat volt, a terek tágasak, de mégis barátságosak voltak, és így 1 körül kevesen voltak, nem szerette, ha kerülgetnie kellet az úszótársait, az csak elvonta a figyelmét arról, amiért tulajdonképpen idejött. Számára az úszás meditáció volt, főleg hátúszás közben tudott olyan állapotba kerülni, hogy már lassan azt sem tudta hol van, csak lebegett és gondolkodott.

Most ezt a gondolkodást megzavarta a vakító fény, megakadályozta a várt kimenetet. Giselle valahogy soha nem választott jól. Ahogy igen szarkasztikusan fogalmazott a halottak, homokosok és házasok keltették fel az érdeklődését igazán, ennek a három halmaznak metszéspontjában Oscar Wilde-val. De bárhogy is, a lehetetlen kapcsolatok jutottak osztályrészéül. Mindig olyanokat szeretett meg, akiknek nem kellett, vagy legalábbis nyilvánosan nem. Ő volt a cul de sac a férfiak életében, a „Másik nő”, aki volt is és nem is. Persze azt is tapasztalta, hogy a férfiak nem döntöttek jól, amikor Valaki mást –vagy valami mást, akár a karrierjüket- választották helyette. Mindig azonnal, vagy némi idő elteltével el kezdték őt hiányolni. Persze Giselle-nek addigra már elfogyott az energiája, elfáradt, megtört a bizalma. És abban sem volt teljesen biztos, hogy ezek a férfiak vele boldogok lettek volna.

A mintát már értette, és nem egyszer tapasztalta, de nem igazán tudta, hogy hogyan törhetné meg azt. Örökre maradjon az a Másik? Miért is ne lehetne ő az Egyetlen? Akarta ezt ő egyáltalán? Miért érezte, hogy ez olyan veszélyes? Mi történhet, ha valakivel kettesben marad? Mi az, vagy ki az amit-akit ennyire véd, hogy miatta rosszul választ? Ekkor a vízről visszatükröződve élesen belehasított egy napsugár a szemébe. Ez lehet az? Visszatükrözés? Ráadásul olyan visszatükrözés, ami a másikat elvakítja, és nem látja, hogy ki is igazából a vele szemben álló nő? Ennyire egyszerű lenne? Ő ezeknek a férfiaknak csak a "terapeutája"? Ha ez így van, a valódi terapeuták igencsak megszenvedhetik a terápiás kapcsolataikat.

Nagyot fújva feljött a víz tetejére, a lépcsőhöz úszott. Bármennyire nyomasztóak voltak a gondolatai az úszás után sokkal könnyebbnek érezte magát, s mire átöltözött, átjárta az elégedettség melege. Feltette a napszemüvegét és ruganyos léptekkel a buszhoz ment, majd nyugtázta, hogy otthon valószínűleg anyja vasárnapi húslevese várja, amivel akár a halottakat is fel lehet támasztani, és valahogy hirtelen jobb kedve lett.

Budapest, 2017. december 19.