Jennine kilépett a kapun, kezében a kalappal. A Sacré Coeur környékéről a Szajna felé vette az irányt. Viharos szél tombolt, s a mérgesen beborult eget csak itt-ott törte át a gyémántfényű napsugár. Hogy lehetett ennyire vak? Kapcsolatuk egész ideje alatt Philippe irányítása alatt volt. Mint egy kígyó, meghipnotizálta, majd teljesen köré tekeredett, hogy majdhogynem megfulladt, s mozdulni is alig tudott. Mindig minden úgy volt, ahogy ő akarta. Mindaz az ajándék, mindaz a gondoskodás csak a fiú mérhetetlen fokú agressziójának és kontrollvágyának a megnyilvánulása volt. Mon dieu! Hova tette a józan eszét? S, ha nincs ez a kalap, talán sosem jön rá Philippe valódi szándékára.
Vízkeresztkor kapta tőle ezt a szürke kalapot, s azt mondta a madridi kiküldetéskor vette neki. Holott már Karácsony előtt megvolt a kalap, Jennine a dekorációk után kutatva az egyik legalsó fiókban megtalálta. Alig várta az ünnepeket, repesett a szíve az örömtől, hogy egy ilyen exkluzív darabot tehet a fejére. Nem mindennapi haute couture Cloche Hat, Caroline Reboux legújabb Encore sorozatának egyik mintapéldánya, ahol minden darabból csak egy készül.
És várt. De karácsonyra nem kapta meg, s most, amikor végre megkapta, nem értette mért kell róla hazudni. És ahogy ezen elgondolkodott, hirtelen szilánkokra tört az az együtt töltött három év, egyszeriben átlátta, hogy minden csak ámítás. Gyorsan kellet döntenie. Tudta, ha most nem lép ki azon az ajtón, örökre kábulatban marad. Csak a kardigánját vette a vállara, és a kalapot a kezébe, az majd mindig emlékeztetni fogja: nem hagyhatja, hogy mások irányítsák az életét.
Budapest, 2017. október 2-3.
