Az érvágást, vagy más néven flebotómiát elsőként Galénosz ókori görög orvos idejében alkalmazták a második században. A gyógyító azt tanította, hogy a vér az elfogyasztott ételek terméke az emberi szervezetben, ami a gyomor által válik folyékonnyá, majd a májban alakul át vérré. A felfogása szerint az emberekben néha fölöslegesen sok vér termelődik, ami betegségeket okozhat. A gyógyulás pedig csak úgy valósulhat meg, ha a testet megszabadítják a fölösleges folyadéktól. Később a borbélyok is felvették szolgáltatásaik közé, innen származik a hagyományos angol borbélycégér, a szakemberek ezzel hirdették, hogy a szakálligazítás ás hajnyírás mellet a érvágás mesterségéhez is értenek. Ez a gyakorlat a 19. századig maradt velünk, annak ellenére, hogy az esetek nagy részében hatástalan volt és igen sokan bele is haltak a túl nagy vérveszteségbe.*
A középkorban használták még ördögűzésre, illetve mentális betegségek kezelésére. Sok sikert ezekben az esetekben sem hozott.
Mindazonáltal ma is azt mondják, hogy a vérrel sok minden kijön, ami szinte biztos, hiszen a természet a nőket megáldotta a menstruációval, ami a legtermészetesebb módja az öntisztulásnak.
És akkor most elmesélem, mért is írok erről.
A minap vettek tőlem vért, a flebotómus (angliában így hívják a vérvételes munkatársat ma is) az oldalsó vénámon próbálkozott. Én amúgy sem igen szeretem, ha vért vesznek tőlem, azon túl, hogy a személyes terem megsértését látom benne, igen vékonyak a vénáim és nehéz őket megtalálni. Úgyhogy mindig mondom, hogy nehéz lesz megtalálni és torzul az arcom. A nő incselkedett velem, hogy nem kell ennyire félni a vérvételtől, mikor már jött a vér, megjegyezte, hogy nem ittam eleget, mire én, hogy most van 10 óra, már 1 liter víz bennem van, mire ő, hogy nem tetszik neki a vérem színe sem, biztos beteg vagyok, mire én, hogy 20 évig dolgoztam itt-ott olyan laborokban, ahol napi szinten igen sok vérrel találkoztam, tudom milyen a vér színe, nyugodjon meg. Mindegy is. De csak eztán kezdődtek a bajok, retteneten bedagadt, becsomósodott és belilult. Este elkezdtem remegni, szédülni, hányingerem lett, zsibbadt a bal karom, ahonnan a vért vette, ködösek voltak a gondolataim. Már-már a mentőt hívtam, mikor eszembe jutott, hogy melyik homeopátiás szer lesz erre jó, attól azonnal jobban is lettem. De itt nincs vége a történetnek. Éjszaka olyan érzésem volt, mintha valaki a farokcsontomon keresztül ki akarná húzni a lelkemet, egy ideig ellenálltam, majd már nem volt erőm és elengedtem, és mivel még mindig itt vagyok és írom ezt a bejegyzést, feltételezem, hogy két lélek volt bennem. Ami elképzelhető, hiszen én ikerterhességnek indultam, csak az ikrem felszívódott, de a lelke nem. Másnapra annyira jól lettem, hogy elmentem edzésre, ahol ezt az egészet egy idegen nőnek elmondtam, mire ő felvonta a szemöldökét, és boldogan közölte, hogy ilyen neki is volt, csak fizikailag. 18 éves korában ki kellett venni az egyik petefészkét, amiben a boncnok apró gerincet, fogakat és koponyát talált, megvan a zárójelentése, az ikerszarkóma létező fogalom. Van úgy tűnik lélektani ikerszarkóma is, nem tudom, annak mi a neve, majd rákérdezek pszichológustól.
No de nem én volnék, ha itt vége lenne. A következő éjszaka is horror volt, akkor már mindkét lábam és bal karom zsibbadt, szívremegésem volt és ismét olyan voltam, mint a zombi egészen másnap délig. Ezeket már leegyeztettem a homeopatha orvos konzulensemmel, hogy mit is vegyek be rá, aki azt mondta, hogy ő 45 éve vesz napi szinten vért, ilyen vérvételt ő még nem is hallott.
A középkorban ennek az egészségügyi dolgozónak levágták volna a kezét és a nyelvét is kivágták volna, mert csak orvos diagnosztizálhat. Én csak a betegjogi képviselőig jutottam, kétlem hogy bármit tesz.
Azóta jobb, de eszembe jutott egy mondat: I don’ want to be a case study!
Mindenki nagyon vigyázzon magára! Allopathához ne menjen, csak viccből és csak beszélgetni! PEACE AND TOGETHERNESS TO ALL!
kép: https://www.darkstag.com/
Budapest, 2024. május 25.