Szigethy D. százados ma ügyeletes volt. Nem fog aludni, ügyeletben sosem szokott. Csömöre volt a börtöntől. Művész ember volt, fiatal korától hárfázott és most így 50 felett azon morfondírozott, hogy meg kéne tanulni balettozni. Kérdés, hogy nem akadály-e hogy több, mint 250 kiló. Bár mintha olvasta volna valahol, hogy a Markó Iván szinte bárkit bevesz a társulatba. A bazitai Dártvéder is nála balettozott, ő sem kis darab, azt meg kell hagyni.

Szigethy D. százados nem is értette, hogy került a börtön kötelékébe, gyakran érezte, hogy ő a rab, nem akiket bezártak ide. Persze a családi tradíció, az apja, nagyapja, dédapja is börtönőr volt, na de az előbbi a Göncz-nek az utóbbi Kossuth-nak volt az őre. Ma meg mi van: hajléktalanok, drogosok, apagyilkosok, pedofil papok. Jobb nem is belegondolni.

Szigethy D. százados otthon sem érezte jól magát, a felesége a szülés után teljesen elfordult tőle. Úgy járkált a lakásban, mint egy mélyen alulkielégített transzhumán lény, arcán azzal a leírhatatlan kifejezéssel, mint aki mindenkire meg van sértődve. A mimikája teljesen robotszerű volt, a szex meg, hagyjuk! Biovibrátornak tartotta csak a férjét, és a világért sem mosolyodott volna el, nehogy meglátszon a kora, az érzései, a személyisége. Hideg volt és kérlelhetetlen, mint a kő. Volt is egy ilyen akciófilm: Stone Cold. A főhős pont úgy maradt egyedül, mint a százados, és pont olyan vacak volt a forgatókönyv, mint az övé.

Szigethy D. százados nem emlékezett már arra sem, hogy mikor érzett utoljára valami, vagy valaki iránt valódi izgatottságot, mikor érezte, hogy valami jó fog történni, hogy valamiért érdemes élni, hogy valamiért kiléphetne ebből a páncélburokból, amit az évek során rászorított az élet. Nem emlékezett arra, hogy mit is akart valójában, és nem emlékezett arra sem, hogy egyszer meg fog halni, és hogy az a szűkös idő, amit kimértek neki itt a Földön behatárolt. Arra sem emlékezett, hogy ezt életnek hívják. Elővette a zsebéből azt a bizonyos kis fehér tablettát, két kiskanál közt szakszerűen összetörte, rezignáltan belekeverte egy kupica rumba, felhúzta, majd rántott egyet az egyenruháján és ment a körletre, ahogy 20 éve mindennap. Kábán és boldogtalanul.

Budapest, 2019. július 11-12.