'"Lámpád vagyok, ha látsz engem.
Tükröd vagyok, ha gondolsz rám.
Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.
Út vagyok néked, a vándornak."
Apokrif János-evangélium: Jézus tánca

Béla

Karnyújtásnyira vagyunk attól, amit tulajdonképpen akarunk, és mégis hátat fordítunk neki, rükvercbe kapcsolunk, S kanyarokat írunk, majd a körforgalomnál észbe kapunk, és ha kis szerencsénk van, mégis a jó irányba sodor minket a forgalom. Ja, két éve, az gáz volt. A tetőteraszig ugrott a vérnyomásom. Esetkocsi vitt kórházba. Majdnem otthagytam a fogam. Ami azért morbid, mert már az egész fogsorom implantátum. Szóval művi úton tartanak életben. Ha ez a szólás-mondás valami alapot képez. Már úgy értem, életbenmaradásügyileg. Csókolom az összes kacsóját, az írónőnek!

Emőke

Percenként megmérem a vérnyomásomat. Van, hogy éjszaka felkelek pisilni, és akkor is a biztonság kedvéért mérek. Ez lett az életem központjában. Senki nem törődik velem annyit, mint a vérnyomásom. Állandóan kérdezi, hogy vagyok és persze nem jól, mert se család, se barátok, se jövőkép, se önbizalom, se önértékelés. Csak az a vacak nagy magány, a macskám, meg a vérnyomás-ingadozás. A piros pipacsos mezőt akarom már látni újra, na az majd helyrerakja a lelkemet, az tuti. Novembertől márciusig alaphangon csak vegetálok. Köszönöm, kérdését, szarul vagyok, egyelőre!

József

Ez a vérnyomás egy faramuci dolog, kérem. Nekem 75 éves koromig viszonylag semmi bajom nem volt, de azóta zuhanórepülés. Szorul rám a testem, már ahogy a Popper Péter mondta vala, az Isten áldja, de kár, hogy meghalt ő is! Mindenki meghal, ha kell, ha nem. Én ezt sasolom szinte függéshatárig. Haragszom magamra, ha kicsit korábban ébredek, a sógornőmet veszem feleségül ehelyett a hárpia helyett. Akkor nyugalom lenne, megértés, kaland. Így meg a vérnyomásom a megmondhatója, hogy nem jól vagyok lelkileg. Ha kicsit figyelnék már a test jelzéseire, tudnám végre mit kell tennem. De nem túl késő ez? Ilyenkor is van még élet? Van-e élet a halál után, és ha igen, lehet-e ott jókat röhögni és naponta lezuhanyozhatok-e, ahogy a Woody Allen írja. Na, megyek, vigyázok a kutyára, az legalább nem ugat vissza! Köszönöm kérdésed, kislányom, mindegy lófasz, ahogy a tata mondta volna, az Isten nyugosztalja őt is! Szegény papika, sose fogom megnyerni a lottó-ötöst, pedig több, mint 50 éve ugyanazokkal a számokkal játszom! De búvalbaszott egy monológ lett ez, kérem szépen!

István

Lementem az orvoshoz, mert azt hittem, kipurcanok. A szívem zakatolt, a fülemen jött ki a gőz, levegőt se kaptam. Szó szerint meghaltam. Nem is tudom, hanyadszorra már ebben az életben. Ez a hülye kontár meg frontint írt föl. Tudom én kérem, mi az, hát pszichológus vagyok, és egyáltalán nem rossz a házasságom! Ne személyeskedjen már ez a felcser! De persze két év múlva csak elváltam és a vérnyomásprobléma maradt. Szóval jut is, marad is az orvostudományok doktorának. Azért a xanax kistestvérét nem fogom bevenni. Szedjék, akiknek két anyja van! Köszönöm kérdését, Ritám, jól vagyok! Rendben vagyok, ahogy mifelénk mondják.

Éva

A vérnyomás még csak hagyján. De ez a szívtáji izgalom. Mintha a mellkasom megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsárát játszana. Ritmuszavar, úgy mondják. Ne is kérdezd, gyerekem, mert már nem emlékszem mikor kezdődött! Amíg mozogtam, nem volt énnekem semmi bajom, az agyi-katasztrófa, trombózis, úgy mondják, óta vannak bajok. Rettenetes, hogy a napi rutin része a vérnyomás. Reggel ez az első, este ez az utolsó, amit csinálok. A szívem meg még éjszakánként is rákezdi, akkor felülök, iszom egy kis galagonya-teát, az megnyugtat, esetleg némi betaserc, de lófaszra se jó az se. A karil, amit ópapi szedett, az ért még valamit. Azóta se sose semmise elég jó!

*Cím ötlet: Tavaszy Ferenc

Az emberek, nevek és történetek valósak, ha valaki magára ismer, az nem e véletlen műve. A monológokat önerőből írtam. Vezetékneveket a személyiségi jogok miatt kihagytam. A képet is a közösségitől loptam, szóval, summa cum laude szarka. Ha valaki beperelne, tudja, hol talál meg. Köszönöm a tapasztalatokat!

Budapest, 2024. február 28.