Ha ma valaki látott 16.30-kor kilépni az Örs vezér téri IKEA áruházból, nem kellett hozzá obszerváló biológusnak lennie, hogy a táskámban lapuló öt plüss patkányt észrevegye. Lévén annyira nem is lapultak, egyiknek a farka lógott ki, másiknak a feje. A patkányéhség nevezetű betegségben azóta szenvedek, amióta ez a fajta plüss állat létezik. Eddig név szerint volt: Berta I, Berta II, Berta III-feketék, és Bertold-szürke/barna (színlátástól függően), aki később a Zsombor nevet kapta a keresztségben.

Az állatok nálam mindig csak átmenetileg voltak, gyakran utaztak is velem, például Bertold/Zsombor volt velem Athénben és Barin is. Később persze mindig ismerősök gyerekeinél kötöttek ki. És most megtudtam, hogy teljesen kimennek a forgalomból, már csak néhány almot hoznak, és nem lesz több pati, ami nagy kár, tekintve, hogy mennyire népszerűek.

Az újonnan vásárolt egyedekből kettő szintén gyerekekhez megy és három, egy-egy minden színből átmenetileg marad nálam. Nem is értem, hogy lehet patkányok nélkül aludni, nélkülük nem ágy az ágy! A történeti hűség kedvéért az öt állat neve: Berta IV, Berta V-feketék, Zsombor II, Zsombor III-szürkék és Bianka-fehér. A nálam maradó egyedek: Berta V, Zsombor III és Bianka, valószínűleg egy család. Nekem egyébként is az a gyanúm, hogy ezek az IKEÁs patkányok klónozottak, következtetek erre abból a tényből, hogy eddig mindegyik egyed tök ugyanolyan volt és bubó-pestises. A mostaniak sem kivételek. Érdekes, hogy ez a tény sem a gyerekeket, sem a szülőket nem riasztotta még soha vissza a befogadástól.

Az ágyamban van még egy több, mint 20 éves neuroszifiliszes rénszarvas, Beherov, aki folyékonyan beszél ír gallul és sztepp táncol. Ha valaki és/vagy valaki gyereke igényt tart bárkire, akár velem együtt is, az GYERMEKI LÉLEK jeligére a kiadóban jelentkezzen!

Budapest, 2019. április 15.