A zöldségek vallásossága már régóta foglalkoztatja mind az élelmiszer tudósokat, mind a theológusokat. 2005 nyarán világot látott az a felfedezés, aminek már az ősi védikus tudományokban is megvoltak az alapjai, miszerint a zöldségek igen fogékonyak a vallásokra, kifejezetten azok, amelyeknek tápanyagot tartalmazó része a föld alatt van. Ilyenek a gumós növények és répafélek. Erre egyelőre az a magyarázat, hogy az ilyen előlények egyszerre vannak kapcsolatban a Föld mélyével és zöld szárukkal az Éggel, így az isteni áramlat rajtuk akadálytalanul halad át, nem pazarolva energiáját holmi bogyókra, vagy cifra virágokra.

A 2005-ös tanulmány arról számol be, hogy a krasznadári politechnikum ennek kutatásara létrehozott egy multidiszciplináris kutatócsoportot, amiben élelmiszervegyészek, filozófusok, pszichológusok és theológusok együtt vizsgálták a marharépa theológiai tulajdonságait. A csoport egyöntetűen választotta a fajt, mint mintanövényt, hiszen az egyik vezető kutató, a magyar származású Kokas Klára, zenepszichológus volt, akinek nagyszülei répatermesztő kisföldbirtokosok voltak.

Az eredmények egyelőre nem konzekvensek, de annyit biztonsággal mondhatunk, hogy a reggeli fagyok és a meditatív zene a répak vallásos elmélyülését okozza. Erre bizonyíték többek között, hogy ilyen körülmények közt a növények ásványianyag raktározása, vízmegtartása és keménységi mutatója is megnő, mely roppanósabb, ízletesebb és táplálóbb terményhez vezet. 

További felfedezés, hogy úgy tűnik a marharépák a episzkopiális egyház hívei, ami igen megnehezíti nekik a vallás gyakorlati követését, hiszen a megporzás miatt a monogámia szinte lehetetlen. Egyes egyedek nem általnak akár más ernyősvirágzatúakkal is szaporodni, mint példaul a közönséges répával. Ez a gyakorlat a repák hitszakadásához (schisma), vagy pszichés összeomlásához vezethet, amelynek megoldasa a növények pszichoterápiás gyakorlatának alacsony fejlettsége miatt még nem teljesen megoldott.

Azóta 13 nyelven megjelent a kutatások során a növények által írt szentbeszédeket, templomi énekeket és orákulumokat összegyűjtő több, mint 1500 oldalas kiadvány, illetve szerkesztés alatt van egy a lágyszárú élőlenyek családtörténetét és mentális elváltozásait összefoglaló kompendium.

Még hosszú út vezet ahhoz, hogy tisztán értsük a méllyebb összefüggéseket, de ennek az újszerú tudomány-amalgamátumnak igen nagy jövőt jósolhatunk.

Köszönet a sugallatért Csatári Júliának!

Budapest, 2017. március 28-29.