A görög sávozó nünükeszúnyog nevét onnan kapta, hogy a görögdinnye sávjait ő festi meg, ezzel elengedhetetlen mezőgazdasági tevékenységet végezve. Nemrégiben egy igen különös jelenségre lettek figyelmesek az Athéni Egyetem kutatói, amikor a nünükék fent említett mezőgazdasági tevékenységének vizsgálata közben kiderült, hogy a kérdéses populáció csak nőstény egyedekből áll. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy DNS állományuk egymással és egy korábban a természetbe eresztett transzgenikus nünükeszúnyog nősténnyel teljesen megegyezik, és hogy a szaporítószervük teljesen elcsökevényesedett, szaknyelven a GSI-ük (gonado-szomatikus index: a petefészek tömegének testtömeghez viszonyított aránya) 0%. 

Arra a következtetésre jutottak, hogy a biotechnológiailag módosított nőstény önmagát klónozással szaporította, amely a genetikai diverzitást csökkenti és ezzel együtt a környezeti változásokra való adekvát választ lehetetlenné teszi. Már korábban is felmerült, hogy az ilyen jellegű beavatkozások a szaporodás anomáliáit okozzák: mind a párzási rítus, mind az utódnevelés végrehajtását megzavarják, veszélyeztetve ezzel a populációt.

Vannak azonban előnyei is a szex nélküli életnek. Az egyedek megtakaríthatják a szaporodásra szánt energiát, nem kell áldozniuk forrásaikból a hímek létrehozására, viszont minden generáció 100%-al növeli termékeny nőstényeinek számát. Nem kell létrehozni az akár 15% GSI-t, amely erre a fajra egyébként jellemző. Hátránya viszont, hogy kisebb a genetikai változatosságuk a klónozás következtében. A nagyobb sokféleség egyben jobb ellenállóképességet jelent a parazitákkal és betegségekkel szemben. Ha egy klónokból álló rovarkolónia egy tagja fertőzést kap, akkor az a többit is megfertőzi. 

A transzgenikus egyed feladata a négyzethálós mintával megfestett görögdinnye létrehozása lett volna, amelyre -legyünk őszinték- még nincs felkészülve a piac, és úgy tűnik a nünükék sem. A tudósok további célja olyan rovar-változatok létrehozása, melyek sem szexuális, sem másmilyen jellegű viselkedésükben nem sérülnek annyira, hogy az veszélyeztesse akár az ő, akár az ökoszisztéma életképességét.

Szarvas, 2015. szeptember 30.