Ha arra koncentrálunk, hogy a másik milyen tökéletlen, akár egy egész életet leélhetünk anélkül, hogy szembesülnénk a saját gyarlóságainkkal és fejlődésre ösztönözhetnénk magunkat.

-„Van úgy, hogy egy másik ember hiányosságai eltakarják a saját hibáinkat, elterelik róla a figyelmet, sőt sokszor éppen ilyen alapon választunk társat.”

„A férje nem bunkó, de tény, hogy mellette nem kell emlékeznie arra az önbizalom hiányos, kövér kislányra, aki volt.”

-„13 éves voltam, Balatonon nyaraltunk, déli parton, Zamárdiban. Én fagyiért hisztiztem, apa azt mondta elvisz. A fagyizóhoz át kellett menni a régi 7-esen. Megvettük a fagyit, mentünk vissza a strandra, és én megint hisztizni kezdtem. Nem tudom, azt hiszem nem puncsot akartam, hanem citromot. És akkor az apám jó fej akart lenni és, vagy egyszerűen csak unta, hogy hisztizek és visszaszaladt nekem még egy gombócért, és akkor elcsapták. Láttam, ahogy fékezett a kocsi és hallottam, ahogy dudál, de nem tudott megállni. És akkor elkezdett nagyon-nagyon fájni a hasam. Összecsuklottam, le kellett feküdni a járdára és nem tudtam felállni. Mindenki a balesettel volt elfoglalva, én meg csak ott feküdtem. Aztán odajött valaki, hogy segítsen, de én csak üvöltöttem. Aztán jött a mentő, két hordágyat hoztak, az egyikre feltették apát, a másikra engem. Az anyám sohasem bocsátotta meg nekem. Amúgy is utált világéletében.”

„Fogalmad nincs, mit csináltam. Lefeküdtem Csordással, és még csak nem is élveztem. Úgy éreztem magam, mint egy kurva. Eljött értem múlt héten és elmentünk inni, aztán visszamentünk az irodába és a padlón dugtunk. Már mindenki hazament. Végig undorító dolgokat lihegett a fülembe. Én meg, végig azon járt az agyam, hogy mért csinálom, és nem tudtam. Nem tudtam. Aztán amikor vége lett, kapkodva felöltözött aztán lelépett. Csak annyit mondott, ha elmegyek, zárjak be és kapcsoljak le mindent. De még órákig ott maradtam és gondolkodtam, és elhatároztam, hogy haza megyek és bevallok neked mindent, és másnap felmondok. De hazafele rájöttem, hogy nem tudom elmondani.”

-„Bosszantani akarja, provokálni, mert nem bízik benne, amióta gyöngéden bánik magával. Márpedig Tamás nagyon sok mindent megtesz azért, keményen dolgozik azon, hogy támogassa magát, hogy türelmesebb legyen. És miután Tamás már nem bünteti, most elkezdte büntetni saját magát. Például így, hogy belement ebbe a megalázó helyzetbe a főnökével. Az előbb azt mondta, hogy az édesanyja soha nem bocsátotta meg magának az édesapja halálát, de talán maga az, aki soha nem bocsátott meg magának, Petra. Úgy érzi, hogy maga okozta az édesapja halálát, és ezért folyamatosan bünteti magát, és nem mer boldog lenni, mert úgy érzi, hogy nem érdemli meg. És olyan helyzeteket keres sorra, amelyben büntethetik, amelyben bűnhődhet. És úgy érzi, hogyha már eléggé megalázta magát, akkor majd valahol valaki megbocsát.”

Budapest, 2020. július 9.

Transzkriptum a Terápia című magyar filmsorozatból. Eredeti forgatókönyv: Daphna Levin. Képen Szamosi Zsófia és Nagy Zsolt a sorozatból, Petra és Tamás szerepében.