utópisztikus sikertörténet arról, akinek nincs bekötött internete, nincs okostelefonja, vagy headsetje, de immunrendszere van

2018 októberében még nem sejtetted, hogy életed legjobb döntése lesz Olaszországba menni nyaralni-őszölni. Azt hitted ez csak olyan olasz ízek az indián nyárban: Puglia és semmi más. Azt hitted az olaszok idegesítőek, hogy éjszakánként nem hagynak aludni, olyan volt, mintha egyik napról a másikra született volna egy olasz csecsemőd, aki egész éjjel ordít, pláne olaszul. Ez zavart, de megpróbáltál túljutni rajta. Zavart, hogy nincs zöld sehol. A vonat utakon az ablak előtt elrobogó táj leginkább az isonzói csata hadszínterére emlékeztetett. A városok persze mindezért kárpótoltak, és nappal az olaszok is megjuhászodtak. Dél olaszok, pugliesék, nem szépek, ilyen ronda öreg nőket még nem nagyon láttál sehol, kicsik, mokányak, kedvesek, lazák, csak éjjel ordítanak, valószínű félnek.

Ekkor itt már a járvány első stubja megvan. Háromszor annyi olasz hal meg, mint idén, a hírközlés mégsem ejt róla egy szót sem. Persze te is elkapod, ezek az emberek közel jönnek, itt ez természetes. Amikor hazajössz, 8 hónapig mellhártyagyulladásod van. Ki se derül, hogy az, mindenki még mindig mozgásszervi bajokra gyanakszik, aztán júniusban a Bowen-kezelő végre tüzetesen kikérdez, hogy is fáj, pontosan mi, mit érzel. Feszít a mellkasod és a hátad veszettül, és semmire nem múlik el. Persze a diagnózis felállításában az sem segít, hogy lázad nincs, szubklinikus.

Viszont most már védett vagy, és amikor jön a járvány, veled semmi nem történik, és tudod, hogy nem is fog. Aztán kiderül, olyan jó az IgG titered, adhatsz plazmát. Május 4-től a plazmád utazhat vidékre, mert egy Békés megyei néni megbetegedett, de te már nem. És persze nyálkahártya immunitás is van (IgA), nyilván ezért vagy védett, és veszettül biztonságos is. Több kollégádnak, főleg férfiaknak felajánlod, körbenyalod őket. Mindenki eltorzult arccal igen furcsán néz rád, vagy csak nevet egy nagyot. De te mindenesetre elkezded az orrváladékodat és nyáladat gyűjteni, liofilizálod és instant passzív vakcinációként kínálod boldog-boldogtalannak. Majd összegyűjtöd azokat, akiknek szintén van, és építesz rá egy gyárat. A takonygyárat.

Azt akarom csak mondani, immunrendszere mindenkinek van, tessék használni, vagy bármit meg fognak etetni veled! Például taknyot. Ne body-buildingezz, sportolj! A sörhabtól is be lehet rúgni! Holnap kalácsot sütök, vajon abból ezek után ki fog enni?

A novella megtörtént esetet dolgoz fel, a valósággal való egyezés nem a véletlen műve. A takonygyár még nem épült meg. Képen: Alberobello, trulli házak.

Budapest, 2020. május 8.