Mint azt jól tudjuk, Bowbly szerint a szeparációs szorongás a kötődés harmadik szakaszában, a tiszta kötődési szakaszban alakul ki, amikor a csemete már meg tudja különböztetni szüleit az idegenektől és ha a szülők kiúsznak a látóteréből, nyugtalan, rémült, vagy feldúlt lesz, esetleg a hallárva alvási ritmusát zavarja meg.

Nagyipari körülmények között fenntartott halneveldékben, ahol a halak sosem tudják meg, hogy kik az igazi szüleik igen ritkán fordul elő ez a jelenség. Eddig egyetlen ilyen esetről számoltak be a tudosok. 2011 telén mintegy hétszázezer dühöngő lazac szabadult ki két norvégiai akvakultúrából. A szökevények Dél-Trondelag vidékén megzavarták a vadlazacok ívását és veszélyeztették azok genetikai tisztaságát, ezzel mérhetetlen ökológiai kárt okozva.

A másik nem különben fontos pszichológiai jelenség a hospitalizáció. A folyamatot először majmoknál figyelte meg és írta le Harry Harlow. A rhesus majmok esetében a hospitalizmus a korai életkorban elszenvedett szociális elszigeteltség nyomán részvétlenség, mozgásnyugtalanság formájában nyilvánult meg. A hospitalizmus tüneteit a magyar származású pszichoanalitikus, René Árpád Spitz írta le 1945-ben, amikor a gyermekek kórházi vagy intézeti elhelyezése alatt kialakuló pszichés károsodásokat vizsgálta, melyek az anyától való elszakadás nyomán jelentkeztek.

A hospitalizáció pozitív formája is ismeretes, amikor valaki az intézeti körülményeket valamilyen okból jobban kedveli, mint az otthoniakat, például van valamiféle rend, biztonság, társaság, rendszeres élelem. Japán halbiológusok 1987-ben figyelték meg az első ilyen esetet a Shikotsu tó mellett létesített lazacneveldében, ahol az egyik ikrás hal minden fiziológiai nehézség ellenére megtanult hárfázni. Ezt a példány később az Asumi névre keresztelték és piacra dobása helyett a tokiói filharmónikusokkal járta a világot.

Ezek a ritka, de igen fontos megfigyelések arra hívják fel a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy tenyészállatainkat milyen körülmények között tartjuk, hiszen annak óriási horderejű következményei lehetnek, a fent említett esetekben ökológiaia, de akár művészeti szempontból is.

Köszönet az eredeti címért, mely Buskó Tibortól származik.

Budapest, 2016. augusztus 31.