Ami belül van, az mélyen kezdi. Sötétben, nyirkosan és hidegben. Egyedül van, s csak önmagára hagyatkozhat. Sokáig csak ezt a sötétséget szívja magába, átfájja a mélységtől és magánytól való félelem. Háború van benne, önmarcangolás, türelmetlenség: Mikor jön már a tavasz? A múltjában él, pihen és…