Anyának gyermeket. Katicának pettyeket. Talajnak esőt, májusban, bőven. Kalapba tollat, kacéran, zölden. Fajátékot tablet helyett. Szalagnak hajat, selymet. Szőlőnek poharat. Szatócsnak tokhalat. Kacskaringónak papírt, merítettet. Kutyának gazdát, szelídítettet. Színes virágnak méhet.…

Michel Tournier szerint két féle nő létezik: a vertikális és a horizontális. Az előbbi a csecsebecsenő, akit kezelhetünk, gyúrhatunk, akit kedvtelve nézegethetünk, aki a férfiélet dísze. Az utóbbi a tájnő, ezt bejárjuk, belebocsátkozunk, és gyakran előfordul, hogy eltévedünk benne. Az előbbi szapora…

Aszada - se út, egy szál, mi szül a Földre, menekül, beszél, tart, szolgál, ez az egész* Hallottam, ahogy belépett az ajtón. Már vagy egy órája ül a cipős szekrényen. Nem értem, hogy lehet, hogy nem jön ide hozzám, hiszen én és megannyi társam csak arra várunk, hogy segíthessünk neki? Én…

„semmit sem akarok, nemhogy sehogy”* Felakasztotta a kabátját a fogasra, s töprengve leült a cipős szekrényre. Nem zavarta, hogy sötét van, sőt ez segítette a gondolkodásban. Egyedül volt. Társaságban persze játszotta a kevély elvált, önálló férfit, aki mai modern szóval önmegvalósít. De minek is…