Daisy Fullbright's mental ruminations

Az ajtó mögött

2019. szeptember 14. 16:02 - Daisy Fullbright

Mondják, hogy amikor bezárul egy ajtó, Isten kinyit máshol egy ablakot. S ha igazán szerencsések vagyunk abban az ablakban éppen Graham Chapman áll teljesen meztelenül, mert amikor bezártuk az ajtót, épp eljöttünk otthonról és most pont a moziban ülünk, s a Brian életét nézzük. De mit is beszélek?

brian.jpg

Több mint 20 éve járok kisebb-nagyobb megszakításokkal terápiába, hogy ennek mi az oka, abba most ne menjünk bele. Egyrészt személyiségi jogokat sértenék vele ha elmondanám, másrészt egyáltalán nem az ok az érdekes, hanem maga a folyamat, amiről tulajdonképpen szeretnék írni.

Az történik ugyanis ilyenkor, hogy ha a terapeuta jól csinálja a dolgát, akkor meg tud bennem nyitni egy-egy ajtót. Érdemes nekik arra is figyelni, hogy ne egyszerre az összeset, mert akkor kiborul minden, és ember legyen a talpán, aki azt mind visszatuszkolja a helyére. Szóval megnyitnak egy ajtót, én azt gondolom, hogy a tudatalattimon, ahova ők így beláthatnak, sőt ki is fog valami jönni azon az ajtón. Csak hogy, ahhoz, hogy a terapeuta meg tudja érteni azt, ami belőlem kijött, magába kell engednie, át kell magán mosnia, s ehhez önmagán is ki kell nyisson ennek a valaminek egy ajtót, vagy ablakot. És itt jön a csavar, amire a terapeuta nem számít. Mégpedig az, hogy én azon az ajtón, amit önmagán nyitott bizony belátok, pont úgy, mint ő belém. Az a tapasztalat, hogy én általában pont annyira mélyen ismerem meg a terapeutát, mint ő engem, akkor is, ha magáról alig mond el valamit. Vannak olyan terapeuták, akikben egyáltalán nem bízok, azok rángathatják az ajtókat teljes erőből, olyanná válok előttük, mint egy lebonthatatlan sziklafal. S vannak olyanok is, akik teljesen nyitottak rám, róluk mindent fogok tudni, sőt igazából az ő terápiájuk is folyik ilyenkor.

Természetesen ez az ajtónyitósdi nem csak terápiás kapcsolatban működik, hanem bármilyen kapcsolatban. Azt hiszem a bevezetőben írt törvényszerűség inkább az, hogy ha valahol kinyílik egy ajtó, akkor ezzel egy időben valahol máshol is ki kell nyílnia, s ha valahol bezárul, akkor vele párhuzamosan máshol is be kell zárulnia. Vigyázzunk hát, hova nyitunk be!

Budapest, 2019. szeptember 14.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://daisyfullbright.blog.hu/api/trackback/id/tr6215092424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása